Zárt helyszín vs. szabadtéri esküvő

Nagy kérdés mindig, hogy be merje-e vállalni az ifjú pár, hogy az események egy része szabadtéren legyen. Ami szóba jöhet ilyenkor: a leggyakrabban a polgári szertartás, az amit szabad ég alatt bonyolítanak le, de maga a lakodalom is akár egy „sátras esküvő” keretében megtartható. Ajánlatos ilyenkor azért mindig két verzióban gondolkodni, hogy a sok szervezést ne döntse romba, akár szó szerint egy nagyobb szélvihar, vagy egy lezúduló eső. Annál rosszabbat nem nagyon lehet elképzelni, minthogy a menyasszony, a vőlegény és a násznép bőrig ázva üli végig az este legnagyobb részét. (Kivéve egy tengerparti szertartást, de az a kevésbé jellemző)

Ilyenkor mindent időjárás állóvá kell tenni, legyen az az asztaldísz, vagy a menyasszony ruhája. Szabadtéren persze nem érdemes közös gyertyagyújtásban gondolkodni, mert kicsi az esélye, hogy sikerül meggyújtani és nem összeviaszozni mindent az asztal környékén.

Ami ebben az esetben fontos lehet és mérlegelni kell:
· Mi történik rossz idő esetén? Eső, szélvihar?
· Az anyakönyv vezető, mennyiért és mennyi időre jön ki külső helyszínre, egyáltalán kijöhet-e?
· Mire lesz szükség a külső helyszínen? Áram, asztal, eszközök, hangosítás, étel melegen tartás stb..
· Kell-e ülőhely a külső helyszínen?
· Mennyi ideig fog tartani a szabad ég alatt az esemény?
· Milyen plusz szervezéssel, vagy költséggel jár az, hogy egy újabb helyszínben gondolkodunk?
· Hogy és mikor oldható meg, hogy az „A” tervből átlépjünk a „B” tervbe?
· Összetartozást szimbolizáló „szertartás” végrehajtható-e szabadtéren?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük